Vizeletcsepegés, méh és hüvelysüllyedés természetes kezelése

Bevezetés

A hatékony,erős gátizomzat a szexuális élet aktív része, ezért a csökkent izomerővel rendelkező hüvelybemenet és hüvely érthető módon nemegyszer a szexuális élet akadályozó tényezője. Előzőhöz hozzátartozik még , hogy a vizelet tartási zavarok, méh-és hüvelysüllyedések különféle formai is a kiegyensúlyozott szexuális élet gátjai lehetnek. A pszichoszomatikus betegségek hátterében gyakran találkozunk ilyen panaszokkal.
Amikor a medencefenék (gát) izomzatát nézzük,érdemes más izmok szerepét is figyelembe venni,mivel helyes működésüknek nagyon fontos szerepe van , az mellett, hogy a gátizomzat tartó szerepe vitathatatlanul fontos.
Tehát a medencefenék izmainak (a gátizmoknak) optimális működésében még a következő izmoknak is szerepe van: hasizmok,hát alsó szakaszának izmai, alsó gerincizmok,csípőizmok és rekeszizom.
Az alább felsorolt tünetek a fiatal életkorban is jelentkezhetnek, nemcsak az életkor előrehaladtával és a klimax állapotában (másnéven menopauzában, amikor már nincs mentruáció és az ösztrogén hormon szintje jelentősen csökken a női szervezetben)
Fontos továbbá, hogy a felsorolt tünetek szülés vagy szülések után is megjelenhetnek, azonban ekkor a legjobb a gyógyhajlam, megfelelő diagnosztika és kezelés után !
A közhiedelemmel ellentétben a lenti tüneteknek nem kell törvényszerűen a szülések után bekövetkezni és nem is „korral járóak” ! Az okok és hajlamosító tényezőknél felsoroltak sem vezetnek törvényszerűen vizelettartási, méh- és hüvely- süllyedési betegségek kialakulásához és a leírt tünetek megjelenéséhez. a később részletezendő panaszokban és tünetekben jelentős egyéni különbségek lehetnek és nem szükségszerű, hogy mindenkinél mindegyik jelen legyen !
Jelen munka célja részben a minél szélesebb körű tájékoztatás - 1 vagy 2 módszer favorizálása helyett-, másrészt az átfogó, egyénre szabott és integrált terápiára szükségességére a felhívni a figyelmet.

A Tünetek (A társadalmi tabutémák)

Az „apró” kezdeti figyelmeztető jelek
A leggyakoribb, legenyhébb és egyben figyelemfelhívó tünetek a következők:

  • a hüvelyzáróizom nem tud tökéletesen zárni a csökkent izomerő miatt, ezért úszáskor, fürdéskor a hüvelybe víz be- és kiáramlásának észlelése
  • levegő be- és hang kíséretében kiáramlása a hüvelyből tornázás közben (pl.: négykézláb testhelyzetben) vagy jógázás közben (gyertyaállás), szeretkezés közben vagy után , később járás vagy fekvő helyzetből történő felülés és felkelés során is.
  • szexuális élet során a hüvely tágasság érzetének fokozódása
  • fájdalmas, kellemetlen hangokkal járó szexuális élet
  • visszatérő hüvelyi fertőzések vagy kellemetlen hüvelyi folyás
  • vizelet elcseppenés (más nevein stress inkontinencia, véletlenszerű vagy akaratlan vizeletvesztés) köhögés, nevetés, tüsszentés,ugrálás hatására a korábban használt tampon már kis méretűnek bizonyul, mivel felhelyezés után kiesik a hüvelyből
  • futás közben vagy séta közben mintha valami mozogna bent („idegentesti érzés”) a hüvelyben érzés fájdalommal vagy anélkül „úgy érzem a méhem helyén egy fájdalmas körte van”

A fentiek részben funkcionális alapú (tehát a női nemi szervek eltérésével nem járó) orgazmus zavart okozhatnak, másrészt megelőzik akár együtt vagy külön-külön, a későbbi méh és hüvelysüllyedéses és a komolyabb inkontinens panaszokkal járó betegségeket, ezért érdemes felfigyelni rájuk.
További kezdeti jelek még:

  • A hüvelyben ”valami / szokatlan/ furcsát /dudort/betüremkedést” tapint beteg, kezdődő aranyér
  • külső női nemi szervek visszere (pl.: nagyajkon)

Ha bármelyik is megjelenik,ilyenkor még állapottól függően igen könnyű a folyamatot megállítani, a később felsorolt komplex módszerek segítségével visszafordítani, és így megelőzni és meggyógyítani pl.: a kezdődő inkontinenciát és a súlyosabb méh és hüvelysüllyedéses állapotokat. Ezzel ellentétben, ha a jeleknek bármelyikét észlelik a nők, és nem kezdik el a gyakran visszatérő vagy tartósan fennálló rizikófaktorok kiiktatását az életmódjukból,és nem látnak neki a szakember által összeállított, átfogó,egyénre szabott kezelési terv megvalósításának, akkor jó esély van, hogy idővel kialakul az inkontinencia és megjelennek a további tünetek és betegségek is.
A véletlenszerű vizeletvesztés a kismedencei szervek( húgyhólyag,hüvely, méh, végbél) megsüllyedésével folytatódhat és még kellemetlenebb tünetek és panaszok jelentkeznek:

A „komolyabb jelek” figyelmezető jelek

  • tompa, húzó jellegű alhasi ,illetve deréktáji fájdalom, melyre jellemző ,hogy nehéz fizikai munka vagy hosszú állás után fokozódik.
  • A beteg úgy érzi,, hogy „valami kicsúszik a hüvelyéből”, „leszakad a dereka”.
  • „Valami furcsát” ,„kidudorodást” vagy „kitüremkedést” tapint a hüvelyben vagy hüvelybemenetnél.
  • „tátongó hüvelybemenet” érzése
  • gyakori vizelési inger
  • visszatérő húgyúti fertőzések
  • székrekedés vagy széklet tartási nehézség
  • hüvelyiből észlehető kellemetlen szagú vagy véres folyás, vagy vérzés
  • hüvelyi nyomás és teltségérzés időnként vagy állandóan
  • a hát, a gerinc alsó szakaszának ,és a kereszt- és a farokcsont területének fájdalmai
  • alhasban/kismedencében kellemetlen teltségérzés, nyomás jelentkezhet
  • szervi alapú (tehát a női nemi szerveknél kimutatható betegséggel járó) orgazmus zavar
  • fájdalmas, kellemetlen hangokkal járó szexuális élet, ezáltal romló szexuális érzet
  • járási vagy ülési nehézségek is megjelenhetnek
Az inkontinens tünetek fokozódnak (akaratlan vizeletvesztés vagy elcseppenés) :

a vizelet már könnyű testi munka, lépcsőn járás és akár séta, illetve felülés közben is elcsordul, majd a legvégső esetben fekvés közben vizeletürülés tapasztalható vizelési inger nélkül

Következmények:

A gátizomzat gyengülése, a hüvely és méhsüllyedés miatt kialakuló fent felsorolt kellemetlen tünetek gyakran jelentősen rontják a mindennapi közérzetet, és a szexuális harmóniát is. Ezáltal házassági válságok kialakulásában is szerepet játszhatnak. Továbbá az önbecslést, a női egészségtudatot és az életminőséget is csökkentik, a munkavégzést akadályozhatják. Másrészt a napi életvitelt is korlátozhatják, az átlagos társadalmi életben való részvételt (pl.: hosszú ügyintézés és baráti találkozók, strandolás) is befolyásolva.

Okok és hajlamosító tényezők

  • Rizikótényező önmagában a 9 hónapig tartó várandósság folyamata is,ezért császármetszés után is jelentkezhet a fenti panaszok közül néhány
  • A nehéz szülés túlságosan rövid vagy túl hosszú kitolási szakkal
  • 4000 gr feletti újszülött születési súly
  • Egyes esetekben a vakuum vagy fogó szülésbefejező műtéti módszer (de nem mindig!).
  • Az kismedencei idegek és izmok, kötőszöveti támasztórendszer és tartó szalagok gyenge vagy kóros működése(Pl. szülési sérülés vagy idegrendszeri betegségek hatására)
  • Túlzott szexuális élet
  • Túlsúly
  • Dohányzás
  • Menopausa (ekkor az ösztrogén szint hormon csökken, ezért a kevésbé rugalmas és erős gátizomzat a korábbi évekhez képest már általában nem tudja a kismedencei szerveket -méh, húgyhólyag, hüvely, végbél- megfelelően alátámasztani.)
  • Kiegyensúlyozatlan,hiányos étrend is fontos a gátizom csökkent erejű működésében szerepet játszik
  • Helytelen életmód (a megfelelő mozgás hiánya, a helytelen testtartás, állás, járás, ülés és légzés, továbbá a ruhaviselet hibái is)
  • Székrekedés
  • Rendszeres sporttevékenység, mely tartós és rendszerese ugrálással,és folyamatos álló helyzettel társul
  • Nehéz súlyok rendszeres emelése
  • Pszichoszomatikus problémák
  • Genetikai adottságok
  • Tartós megerőltető fizikai munka
  • Tartós krónikus köhögés
  • Kötőszöveti gyengeség
  • Gyógyszer mellékhatás
  • Olyan, tartósan fennálló és nem kezelt egyes állapotok, melyben a medencefenék izmaival (a gátizmokkal) funkcionális egységet képviselő más izomcsoportoknak(pl.: hasizmok,hát alsó szakaszának izmai, alsó gerincizmok,csípőizmok) az optimális működése gátolt, csökkent értékű .

A megelőzés eszközei

A legfontosabb kérdés,hogy a páciensek elég elszántak -e önmagukért tenni, a későbbi problémák megelőzése céljából ?
Ha igen a következő lehetőségek állnak rendelkezésre mindenki számára:

  • Helyes és átfogó ismeretek nyújtó előadás(ok) meghallgatása, könyv(ek) olvasása, és mozgásterápiás tanfolyam(ok) elvégzése után
  • A rizikófaktorok kiküszöbölése, amennyire az életkörülmények lehetővé teszik
  • Megfelelő étrend és életmódterápia (pl. helyes állás, járás, ülés)
  • Kegel-golyók (másnéven hüvelygolyók) otthoni használata . Nem a szexualis élvezet, hanem a gátizomzat erősítése céljából !
  • A kismedencei izmok és idegek működését javító fizioterápiás gépi kezelés otthonában, vagy fizioterápiás szakasszisztensnél, illetve gyógytornásznál vagy orvosi rendelőben
Szülészeti és Nőgyógyászati orvosi lehetőségek
  • A rizikófaktorok felmérése és lehetőség szerinti kiiktatása (nagyon fontos a kérdőívek használat e célból!)
  • Megfelelő nőgyógyászat vizsgálat,hogy a kezdődő süllyedéses panaszokat korán diagnosztizáljuk, mivel a kezelés ilyenkor a legkönnyebb és leghatásosabb !
  • Felkészülés a szülésre a részletes, a valóságot hűen tükröző tanfolyamkeretében,kiegészítve kismama relaxációval, gátizomtornával és gátmasszázzsal is.
  • A vajúdó nő és magzatának egészségét szem előtt tartó szülész orvosi és szülésznői ellátás , (beleértve a szülés kitolási szakaszát,a szabályos és gátvédelmet, illetve szükség esetén a szabályos gátvarrást is.)
  • A szülés, gyermekágyas időszakra készülve az orvostudomány fontos eredményei mellett , a régóta írásos hagyománnyal rendelkező , tapasztalati gyógyító hagyományok tanácsait is érdemes megismerni (Mazdaznan, Yogikus hagyományok, Népgyógyászat).
E tanácsok segítségek adnak a különböző vizeletvesztéses (inkontinens) állapotok, a különféle húgyhólyag,méh,hüvely és végbélsüllyedés betegségek kezelésében is.

Kezelés elvei általában

A kezelés módszerei részben már az okok és megelőzés szakaszok alapján egyértelműek. A cél, hogy integráltan használjuk a terápia során az orvostudomány eredményeit kiegészítő a tradicionális gyógyító tapasztalatokat is( Mazdaznan, Yogikus hagyományok, A, Népgyógyászat), a kialakult vizelet tartási zavarok,húgyhólyag-, méh-,hüvelysüllyedéssel járó betegségek kezelése során.
Fontos,hogy a fent említett tradicionális, évszázados gyakorlati tapasztalatokon alapuló gyógyító eljárások képesek problémamentesen kapcsolódni a forradalmi gyorsasággal fejlődő orvostudomány legmodernebb diagnosztikai és kezelési eljárásaihoz,nem igyekszenek annak érdemeit csökkenteni és önmagukat túlértékelni.
Jelenleg az orvosi álláspont (szülészet-nőgyógyászati tankönyv, tudományos cikkek egész sora) a következő módszereket ajánlja a problémák típusától függően:

  • rizikófaktorok felmérésre után rizikófaktorok kiküszöbölése, amennyire az életkörülmények lehetővé teszik
  • a gátizom torna
  • Kegel-golyók (más néven hüvelysúlyok) otthoni használata. Nem a szexuális élvezet, hanem a gátizomzat erősítése céljából !
  • Életmód tanácsadás bármely női életszakaszban, természetesen beleértve a várandósság és gyermekágy időszakát is. (étrend,helyes állás, járás, ülé)
  • Pesszárium terápiát (az orvostudomány itt egy régi módszert használ továbbfejlesztve : pesszárium terápia az ayurvedikus és mazdaznan gyógyítói hagyományban is ismert évszázadok óta.)
  • A fizioterápiás gépi (ön) kezelést

Az inkontinens, illetve húgyhólyag-, hüvely-és méhsüllyedés betegségek tüneteit mérséklő vagy meggyógyító fizioterápiás gépi ( ön) kezelésnek létjogosultsága van, mivel a kismedencei izmok és idegek működésének javítása által a húgyhólyag, a méh ,a hüvely és végbél működésének hatékonysága javul. A problémától, illetve betegségtől függően a fizioterápiás gépi kezelés lehet otthon önkezelés vagy gyógytornászi,illetve orvosi segítséggel rendelőben.

Kiemelendő, hogy az otthoni önkezelés esetén is javasolt a nőgyógyászati terápiás terv összeállítása és rendszeres kontroll vizsgálat !

A kezelés gyakorlati megvalósítása

A legfontosabb kérdések:
Elég elszántak-e a páciensek részben önmaguk kezelésére – a gátizmok és azzal szorosan együttműködő más izmok erősítésére otthonukban vagy különféle típusú gyakorló órákon-, másrészt a nőgyógyász szakorvos által összeállított, átfogó, integrált, egyénre szabott kezelési terv megvalósításának ?
Van-e idejük tornára járni ?
Vagy az enyhébb eseteknél a teljes, a súlyos tüneteknél és betegségeknél a részleges öngyógyítás lehetőségéről lemondanak-e ?
Célirányosan összeállított rizikóbecslő kérdőív(ek)kitöltése mellett a megfelelő módon végrehajtott nőgyógyászati- ,ritkábban urológiai és sebészeti orvosi vizsgálat a probléma és betegség pontos meghatározásához elengedhetetlen ! A diagnózist csak a nőgyógyász, urológus vagy sebész szakorvos állíthatja fel. Ennek ismeretében a gyógyításban együttműködő team munkája könnyebb és hatékonyabb lesz.
Diagnózis után a nőgyógyász szakorvos által egyénre szabott - a tradicionális gyógyítói tapasztalatokat is figyelembe vévő- az integrált terápiás terv összeállítása következik. A megvalósítás során -az esetek súlyosságától függően- kis számban műtéti vagy átmeneti gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A rehabilitációban részt vevő szakemberek közreműködése is nagyon fontos. Ők az állapottól,tünetek és betegségek súlyosságától függően különböző szakterületen dolgozhatnak:
bába,dietetikus, gyógytornász, manual terapeuta ,pszichológus és pszichoterapeuta, alternatív mozgás és masszázsterapeuta, yoga tanár, továbbá feltétlenül fontos a különféle mozgás- és tornaterápiával foglalkozó szakemberek együttműködése.
Tehát terápiás folyamat legtöbbször csapatmunka eredménye a beteg aktív részvételével!
Fontos kiemelni, hogy a hagyományos gátizomtornán kívül körübelül 8 mozgás- és torna rendszer van, melyek eredményeket ígérnek , azonban egyénre szabottan az állapot és betegség súlyosságától függően javasolt a leginkább megfelelőt kiválasztani. A gyógyulási folyamat során pedig változhat a szükséges mozgás- és tornaterápia típusa.

Összefoglalva:

  • A rizikófaktorok felderítése kérdőívvel
  • Nőgyógyászati vizsgálat után diagnózis megállapítása
  • Átfogó, egyénre szabott, integrált orvosi terápiás terv összeállítása a tradicionális gyógyítói tapasztalatokat (Mazdaznan, Yogikus hagyományok, Népgyógyászat) is figyelembe véve.
  • A leginkább megfelelő hüvelygolyó típus kiválasztása a kezdeti „apró” jelek megszüntetésére és betegség megelőzési céllal, vagy már a terápia szempontjából.
  • Megfelelő étrendi és életmódtanácsok
  • A megfelelő méretű és típusú orvosi pesszárium kiválasztása és használatának elmagyarázása.
    Lehetőség van a Mazdaznan és Yogikus hagyománynak megfelelő ,az előzőtől eltérű pesszáriumok terápiás használatát is megbeszélni.
  • A gyógyulási folyamatot szakértelműkkel támogatni tudó, más területen dolgozó szakemberek ajánlása
  • a hüvelyizomzat szorító erejének lemérése erre a céllal kifejlesztett orvos műszerrel (perineométer)
  • Fizioterápiás gép kezelés alkalmazása különféle szempontok alapján, mivel ekkor a kismedencei izmok és idegek működésének javul,így az inkontinens, illetve húgyhólyag-, hüvely-és méhsüllyedés betegségek tüneteit mérséklődnek vagy meggyógyulnak az estek jelentős részében
  • Műtéti lehetőségek átbeszélése
  • Rendszeres kontroll vizsgálatok , mely során a páciensek visszajelzéseit is felhasználva új terápiás terv készítése

A gyógyítás mellett cél a női életvitel, mindennapi közérzet, szexuális harmónia, önértékelés, egészségtudat és életminőség javítása is!